rendezvény

Szomszédünnepek Újpalotán

SZOMSZÉDÜNNEPEK lesznek  szeptember 19-én szombaton a Nyírpalota u 79/A-D és 105-111-es házak közötti parkban,  szeptember 20-án vasárnap pedig az Erdőkerülő úti házak és a Zsókavár utca 46- 62 mögötti parkban. Lesz élő zenélés, ugrálóvár, gyerekfoglalkozások, színes óriásbuborék készítés és mindkét helyen Asztali beszélgetés a környék ügyeiről.

A szervezők a környék lakói.

A részletesebb programok a www.zsokavar3.hu oldalon megtalálhatók.

 

 

szomszédünnnep-újpalota-nyírpalota szomszédünnnep-újpalota-zsóavár

 

Palotás tér – Levendulaünnep a palotai tányérok jegyében

levendula2015_72

Farsangi Bajusz Buli Pestújhelyen

Dobbal, síppal űzzük el a telet
Bajusz mögé bújtasd el a jókedvedet.
Pestújhelyen várunk most is Titeket
A Templom térről fog indul a menet.

Lesz fánk, meg móka, kacagás
Támogató a Pestújhelyi Közösségi Ház.
Február Hetedikén Két órakor
Ugye Te is ott leszel akkor?

 Idén is vidám, zajos, jelmezes mókával űzhetjük el a telet Pestújhely híres-neves farsangi felvonulásán. A télűző menet a pestújhelyi evangélikus templom elől (Templom tér) indul február 7-én 14 órakor és a Pestújhelyi Közösségi Ház udvarán ér véget.

Ne hagyjátok ki Pestújhely egyik leghangulatosabb programját!

Farsangi_Bajusz_Buli_Pestujhelyen

Farsangi Bajusz Buli Pestújhelyen rendezvényplakát

 

Kertvárosi Karácsonyvárás

2014. december 21- én, vasárnap 14.30-tól a TERKE és a Szent Margit templom közössége találkozóra hívja a kertváros lakóit.

14 órától jótékonysági vásárt rendezünk a templom udvarán, amihez alkotó kedvű és nyitott szívű családok csatlakozását várjuk.

A kézműves vásár bevételét a Szent Margit templom és közösségi ház átalakítási és építési terveinek elkészítésére ajánljuk fel.

A templom eddig támpillérekkel megosztott belső tere vár átalakításra, hogy egy átlátható, szakrális élményt nyújtó templombelsővé legyen. 

Az építendő közösségi ház pedig lehetőséget nyújt majd arra, hogy nyitottabb, többféle találkozási formának helyet adó épület jöjjön létre az egész Kertváros örömére.

15 órától karácsonyra hangoló koncert és műsor lesz a templomban. 

A műsor után forralt borral kedveskedünk.

Kertvarosi_Karacsonyvasar

Kertvárosi Karácsonyvárás rendezvényplakát

7. Pestújhelyi Advent

“Finom sütemények, gőzölgő forralt bor, fahéj illat, gyertyafény, mosolygó arcok…” – Pestújhelyi Advent a Pestújhelyi Fiatalok szervezésében.

Pestújhelyi Advent

Pestújhelyi Advent rendezvényplakát

Palotai Polgárőrség

Egyesületünk 1990. decemberében alakult 10 fővel és Palotai Polgárőrség néven vált ismertté a lakosság körében. A szervezetnek jelenleg a Hartyán köz 3. szám alatti Zöld Klub ad otthont, ahol csütörtökönként az esti órákban összejöveteleinket tartjuk.
Céljaink között első helyen áll: a közösségi és személyi tulajdon fokozott védelme, az ezeket károsító jogsértések megelőzése, a bűnalkalmak csökkentése és ennek révén a lakosság biztonságérzetének növelése, nyugalmának biztosítása és a közösségi kapcsolatok szélesítése, melyek most is kiemelt feladataink közé tartoznak. Mindezek mellett szívesen részt vállalunk minden, a lakosság érdekét szolgáló kezdeményezésben. Erre talán legjobb példa az a számos környezetvédelmi akció, melynek résztvevői, vagy éppen szerzői is voltunk (leszünk).

A Palotai Polgárőrségre vonatkozó legfontosabb adatok:


Szervezetünk neve:
Palotai Polgárőrség Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Rövid nevünk:
Palotai Polgárőrség

Székhelye:
1157 Budapest, Hartyán köz 3.

Levelezési cím:
1605 Budapest, Pf. 256/1

Telefon/fax: +36 (1) 707-8979
Mobil: +36 (30) 621-0160

Működési terület:
Budapest, XV. kerület, Budapest és az Agglomeráció, valamint Magyarország közigazgatási területe

Bírósági cégbejegyzés:
a Fővárosi Bíróság egyesületünket 1990. december 18-án a 6. Pk. 64595/1. számú végzéssel, 3167. sorszám alatt a társadalmi társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.

Közhasznúsági besorolás:

Közhasznú
SZJA 1 %-ot fogad szervezetünk

Adószámunk:
19651910-1-42
Bankszámlaszámunk:
17000019-11589763 (AXA Bank)

Várjuk az Önkénteseket és a Közösségi Szolgálatra jelentkezőket.
Önkéntes nyilvántartási szám: 6415

Nyílt napok a Nyírpalota Közösségi Kertben

Másodjára tárta szélesre a kapuit a Nyírpalota Kert, hogy különféle programokkal várja az újpalotai érdeklődőket. Sokan és sokat készültünk a szeptember 27-i kertünnepre. Tetszetősre növesztett óriás sütőtök, kigyomlált, rendezett kis parcellák, levágott fű, összegereblyézett avar, megrakott komposztsilók látványa fogadta az érdeklődőket. Ezen a viszonylag nagy területen ez komoly egyeztetést és összedolgozást igénylő feladat, hiszen valamennyi belső munka a kerttagjaink feladata. Programlehetőségként kézműves foglalkozással, magkép készítéssel, cukorbetegségről szóló dietetikai tanácsadással, nyuszi simogatással, közös jógázással készültünk a látogatók számára. A „próba” kertészkedőknek állványos kézmosót készített kertésztársunk, és finom limonádékkal, süteményekkel megrakott asztalról kóstolhattak a betérő vendégek.

Másodjára további közösségi kertészeket is meghívtuk arra a napra, amely főként a szakmai tájékozódást szolgálta.

A Haladó biokertész kör tagjai is eljöttek első terepnapjukként a közösségi kertbe október 4-én. Az esős idő ellenére szép számmal összejöttünk. A kerttagokon és a kertészkör résztvevőin kívül a most létesült további három közösségi kertből is jöttek érdeklődők ötletet meríteni.

Cseperkálóné Mirek Barbara ökológiai szemléletű kertészmérnök és növényorvos járta körbe a parcelláinkat és osztotta meg velünk a felfedezett kártevők felismerésének gyakorlatát. Örömét fejezte ki a szaporodó számú közösségi kertek iránt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az önkormányzattal való folyamatos kapcsolattartásra, segítségkérésre.

Kertünk történetéről Wenszky Réka kertvezető mesélt.

Ezután körbesétálva a parcellák között, Barbara megmutatta a jellemző kór- és kárképeket. Dicsérte a talajtakarást, ami főként ezeknél az emelt ágyásoknál fontos, mert gyorsan kiszáradnak. A talajtakarás továbbá búvóhely a hasznos élőlényeknek, és lazítja a talajt. Kiemelte, hogy a túlzott öntözés káros lehet, mert cserepessé teszi a talajt, és kiszorítja a levegőt. Helyette inkább kapáljunk és takarjuk a felszínt.

A vegyszerek helyett a természetes biológiai védekezést javasolja. Itt fontos, hogy együttesen lépjünk fel ellenük, pl. a vándorpoloskát begyűjtsük, a fertőzött leveleket pedig eltávolítsuk.

Ezután a magfogási technikákra tért át. A helyi termésekből elsőként a padlizsánból szedett ki magot. Az érett barna magokat otthon a fűtőtesten lehet szárítani, aztán száraz, hűvös helyen tárolni papírban vetésig. A paradicsom érett magjait szitán át kell mosnunk, hogy a kocsonyás anyag lejöjjön, ami penészesedést okozhat. Ezután szárítható.

A gyógynövényeink magját akkor érdemes szedni, mikor a virágzat csaknem teljesen elszáradt. Ezután csak ki kell morzsolnunk a magokat.

A biokertész kör tagjai otthonról is hoztak terméseket. Az édeskömény magja már vetésre alkalmas volt.

A gyakorlat végén kérdéseket tehettek fel a résztvevők. Lényeges kérdés volt, hogy nem káros-e biokertet városi főút mellé építeni. De a szakkörvezető megnyugtatott minket, hogy mivel már ólommentes a benzin, legfeljebb a szálló por lehet egészségre káros, de az vízzel lemosható.

Többen a talajtakarás módjáról érdeklődtek, és az is felmerült, hogy a kerttagok közösen rendelnek erre a célra szalmát.

Végül Hubán Beáta mentás limonádéjával üdülhettek fel a résztvevők.

 

Nagy Ágnes Ildikó

Kulturális Örökség Napok a XV. kerületben – séta a MÁV telepen

2014. szeptember 20-21-én lehetőségünk volt vezetett túrán részt venni, mely a kerület sajátos, jellegzetes hangulatú városrészének építészetébe avatott be minket, résztvevőket. A MÁV telepen jártunk Arlett Annamária, A MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület vezetőjének kalauzolásával. Az Egyesület a Kulturális Örökség Napok sorozatába bekapcsolódva osztott meg velünk érdekességeket a telep történetéről. Közel ötven jelenlévő volt kíváncsi erre az ékszerdobozszerű, koncepciójában, tervezési elveiben lenyűgöző városrészre. Egy kis ízelítő a telep történetéből:

A MÁV Igazgatósága az első vasútvonal mentén megvásárolt egy 65 hektáros területet, ahol megépítette a Pesti (Istvántelki) Főműhelyt. A vasútnál dolgozók részére lakótelep építését 1906 körül határozták el, így vásároltak egy 35 hektáros területet gróf Károlyi Istvántól.

A terveket egységes stílusban fogalmazták meg, hiszen a „Budapesti pályaudvarok építő felügyelőségének” irodája tervezte a MÁV valamennyi épületét az ország egész területén. A MÁV telepen típustervek alapján épültek házak, volt köztük földszintes ház, alacsonyabb komfortfokozattal és épültek másfél emeletesek. A telep központjában áll az ún. tisztviselőház, ahol a magasabb beosztásban dolgozó MÁV alkalmazottak kaptak lakást.

A MÁV telep egységét az M3 autópálya 1970 –es években történt építése nagyban megbontotta.   A Rákos út mentén a földszintes épületeket is lebontották, helyette épültek a tizenegy emeletes panelházak. Három 12 lakásos emeletes ház a Wesselényi piac két oldalán megmaradhatott, de elválasztva árválkodik az M3-as autópálya bekötő szakasza miatt. A valamikori MÁV telepnek ezen az oldalán rekedt a MÁV telepi Jézus Szíve templom, és a mai nevén Szent Korona Általános Iskola is, mely a kerület első állami és közművesített iskolája volt.

A MÁV szociális gondoskodására jellemző volt, hogy a vidéki körülmények közül érkező dolgozóik részére olyan körülményeket kívántak teremteni, amelyben a munkavégzés után kertészkedhettek, állatot is tarthattak. Az épületeket kertes rész veszi körül, minden lakó a saját kertrészletére láthat rá. A házhoz épült még tyúkól és disznóól is. A telep építési helyszín magasságainak meghatározásakor szisztematikusan gondoskodtak arról, hogy az esővíz a területen a kertekben maradhasson és még az utcahálózatról is a kertekbe vezetődjék el – biztosítva a kertészkedéshez szükséges csapadékmennyiség helyben tartását. Az útburkolat domború elemei nem teljesen egymás mellé voltak elhelyezve, így a csapadék a földbe is tudott szivárogni, míg az út szélén fennmaradó vizet a növényzet azonnal hasznosíthatta. Ezt a tervezési gyakorlatot kezdik lassan a környezetvédelem jegyében újragondolni a nagyvárosokban is. A lakásokban a konyhában volt csap, angol wc, saját gravitációs rendszerű csatornahálózattal. Az egész telep ellátására saját orvost, fogorvost, rendőrt, kertészt biztosítottak. Az építészeti stílust a szecesszió magyaros irányzata jellemezte. Egyszerű, de mégis játékos, változatos formák teszik nagyon szerethetővé ezeket az épületeket. Rafináltan elhelyezett nyílászárók megannyi variációját találjuk a tetőtéri homlokzaton és magán a tetőn is. A praktikus elemek egyben az épület díszeiként szolgálnak. Az ablakok osztottak, zsalugáteresek.

A MÁV Telep 1994. II.1-től Fővárosi Közgyűlési határozattal védett épületegyüttes.

Arlett Annamária dokumentumok alapján összeállított jegyzete alapján lejegyezte: Barta Ildikó

A jó Szüreti receptje

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a minden évben megrendezésre kerülő Szüreti Mulatság szervezése egyszerű dolog, akkor figyeljen, elmondom a receptet!

A szüreti időpontja minden évben szeptember vége, október eleje. A jó időjárás alap követelmény a rendezvény szabadtéri jellege miatt, így szerencsésebb korábbi időpontot választani. Idén szeptember 20. Az időpontot tudni kell legalább egy évre előre. A zenekar ugyanis, amiből manapság kevés felel meg a követelményeknek, ősszel, a szüretik idején eléggé elfoglalt, így nem árt, ha minden más elfoglaltságukat a mi időpontunkhoz igazítanak. Mogyoródi Hangya Banda ezt nagyon jól tudja, és mindig velünk egyezteti először az őszi menetrendjét.

A főszervező feladatokat egy házasság előtt álló fiatal pár vállalja, ők lesznek a Főcsikósok. Idén, immáron harmadszor, Varga László és Fehér Szilvia. Nyár közepén mozgósítják a fiúkat, akik a szervezésben a segítségükre lesznek, ők lesznek a csikósok, betyárok. A csikósok meghívnak maguknak egy lányt párnak, és elviszik neki a kalapjukat, amit majd a lány dolga lesz feldíszíteni. Ettől kezdve fiús és lányos anyukáknak, nagymamáknak egyformán csak azon jár az agyuk, hogy milyen ruha lesz gyermekükön. Elég rendbe rakni a szekrényben lapuló nemzeti színű szalagokkal és arany sujtásokkal díszített ruhákat, vagy irány a varrónő? A fiúk kezdhetnek lovardába járni, és a rendezvény előtt egy kis rutint szerezni a lovakkal. A lányok otthon kezdhetik készíteni a kalapdíszt és a lovas kocsik dekorációját. A férfiak pedig kezdhetik szervezni a lovas kocsikat, fiákereket, melyek főszerephez jutnak a felvonuláskor.

Van azonban a rendezvény szervezésének egy nagyon komoly, hivatalos engedélyezési procedúrája is. 2013-ban ezért is hoztuk létre a Rákospalotai Örökségünk Egyesületet, hogy az ilyen és ehhez hasonló feladatokat levegyük a szervező fiatalok válláról. Engedélyt kell szerezni a kerülettől, hogy gyülekező helynek használhassuk a Karácsony Benő parkot. Engedélyt kell szerezni a Budapesti Közlekedési Központtól, hogy a felvonulással kissé lassíthassuk a tömegközlekedés forgalmát. Engedély kell a kerületi és a fővárosi rendőrségtől, hogy biztosítsák számunkra a zavartalan felvonulást.

Ha minden hivatalos engedély megvan, akkor lehet készíteni a plakátokat, és hirdetni a rendezvényt. A plakátra mindig kerül két csoportkép. Az egyik egy „újkori”, 1989. után szervezett szüreti mulatságról, egy másik pedig szüleink, nagyszüleink idejéből. Ezek a képek jó alkalmat adnak arra, hogy megállapítsuk, már nem csak őseink felett, hanem felettünk is eljárt az idő.

Az „újkori” szüretik alkalmával a táncos lábú fiatalság mindig készül egy kis bemutatóval, a szüretisek táncával. Komoly átfedés van a Szilas Néptáncegyüttes alapítói és a Rákospalotai Örökségünk Egyesület alapítói között, így a két szervezet szorosan tud együttműködni a különböző rendezvények alkalmával. A Szilas tanárai betanítanak egy palóc táncot a csikósoknak, amit a gyülekező zárásaként mutatnak be a színpadon az érdeklődőknek.

De ne szaladjunk előre. A szüreti napján mindenhol nagy a sürgés-forgás. A fiúk délelőtt megpucolják a lovakat, felveszik a csizmanadrágot vagy bő gatyát, a bő ujjú inget, és a kalapot, amit az a kalapszalag díszít, amit a lány készített párjának. Közös találkozó után együtt indulnak lóháton egy fiákerrel, és manapság egy lovas kocsival, hogy összeszedjék a lányokat, és elvigyék őket a felvonulás induló helyére. Mire a lányos házhoz érnek, a lányok felöltözve, szépen befont hajjal, pártban és egy kis süteménnyel, innivalóval várják őket. A főcsikós annak rendje és módja szerint kikéri a csikóslányt, engedjék el vele, hogy elkísérhesse őt párjához. Elengedik 😉

A gyülekező helyen már ott a zenekar, a legények, leányok, palotai népviseletbe öltözött menyecskék, és minden díszbe öltöztetett apróság, aki csak szeretne részese lenni a felvonulásnak. Az utolsó, akit a gyülekező helyre hoznak a fiákerek a főcsikós pár, és a bíró, bíróné, akik fiatal házasok, valamelyik korábbi év egykori főcsikósai, akik most tiszteletbeli főszervezőként vonulhatnak együtt a menettel. Idén Domokos Andrea és Tóth Sándor. A közös tánc után a díszes társaság kész az indulásra. Elöl a lovasok, egyikük a zászlótartó, csikósok, betyárok, vendégül érkeznek sokan Mogyoródról, hogy együtt vonuljanak velünk Palota utcáin. Őket követi a két fiáker a főcsikós párral és a bíróval, bírónéval, velük egy kiscsikós, idén saját pici lányuk. Utánuk a lányos kocsi, a zenekar és a menyecskék követik egymást, hogy egész úton jó hangulatban, nótaszóval köszöntsék a szüretet, és a nézelődőket. Az utóbbi években már két póni fogat viszi az apró gyerekeket, akik reméljük pár év múlva már annyira magukénak érzik majd ezt a hagyományt, hogy közülük kerülnek ki a csikósok, csikóslányok, főcsikósok és a bíró.

Artnerné Dudás Zsuzsanna

Tarpai-Tér-Kép-Ünnep

2014. szeptember 7-én vasárnap egy olyan programra hívtuk a Kertvárosban élőket a Tegyünk Együtt Rákospalota-Kertvárosért Közhasznú Egyesület szervezésében, amelynek idén a fő témái a képek, fotók, rajzok voltak. Elsősorban azok, melyek a Kertváros és Rákospalota múltját idézik fel, vagy éppen jelen pillanatait örökítették meg.

A képek között nagy sikerrel szerepeltek Varga Ferenc ceruzarajzai, melyeket régi városkép fotók alapján készített hihetetlen aprólékossággal.

A lerajzolt épületeken leginkább az a finom igényesség fog meg, mellyel ezeket a házakat valaha megépítették. Sír a szívünk, amikor látjuk ezeket a vakolatdíszeket romló állagukban, melyek egyedivé, és mívessé tették a házakat. Egy letűnt, vissza nem hozható időszak relikviái ezek, vagy felismerjük ennek értékes, egyedi voltát, megőrzésre érdemességét?

A TÉR-KÉP-ÜNNEP további kiállított tárgyai leginkább archív fotók voltak, vagy éppen azok a ma fényképezett régi házak, amelyeken még fellelhetők ennek a polgári stílusnak a nyomai.

Fotográfus vendégünk volt Mészáros József, aki valaha kertvárosi lakosként élt itt, és a mai hangulatokat fényképezte le a környéken. Ragyogó színei egy szerethető település apró csodáit, csak a figyelmes szem előtt kirajzolódó pillanatképeit mutatták be.

Azt hiszem ezek a képek minden látogatónkat nosztalgiával töltötték el, és a múlt, a helyi történelem egy kis darabkája újra megelevenedett, felidéződött, történetek kerültek újra napvilágra.

Szinte minden foglalkozás, amelyben helyi önkéntesek és diáksegítők vettek részt a kép, képkeret tematika köré volt szervezve, többféle technikával készítettek kereteket, melyekbe régi archív képek apró fénymásolatait ragasztották be.

A gyerekek ugrálóvárnak, bábelőadásnak és Szilágyi László fizikai kísérleteinek örülhettek. Hogy a biciklihasználatra bátorítsuk a környéken élőket, készültek fotók „Én és a biciklim” témában. Fellépett a Pesti csángók Baráti Társaság, akik a vacsora mellé húzták a felcsíki népzenét, és akik még „színpadra” lépésük előtt a tér túloldalán spontán táncházat tartottak.

Összeszámoltam az önkéntes segítőket és Iskolai Közösségi Szolgálatot teljesítő diákokat, 40 ember dolgozott ezért a rendezvényért, minden ellenszolgáltatás nélkül, fontos, nem elhanyagolható részfeladatokat végezve. Közel 250 fő volt kíváncsi erre a helyi programra. Köszönjük Kertváros!

Köszönjük a Csokonai Művelődési Központ rendezvényhez nyújtott anyagi támogatását!

Füredi Anna-bál, Rákospalotán

Minden lány, és lányos anyuka álma, hogy egyszer részesei legyenek a füredi Anna-bálnak. Fehér ruha, szép frizura, smink, fess fiatalember társasága, zene, tánc, kellemes este. Az utóbbi években, évtizedekben a rendezvény szinte elérhetetlen egy egyszerű halandó számára.

A hegy nem megy Mohamedhez… Hát, legyen, akkor szervezzünk mi! – gondolták szüleink, amikor 1989-ben újjá éledt a Gazdakör, és a szervezésében a régi bálok. Először a szüreti bál, aztán farsangkor, szilveszterkor, Katalin-napkor sorra a többi. Nagyszüleink idejében, nyár közepén hagyományosan arató bált szerveztek a legnagyobb nyári munka befejeztével. Az idő múlása, és a mezőgazdaságban átalakulása megkívánták a változást, így 1994-ben, a Gazdakör fiatalsága számára már Anna-bált szerveztek, a táncos lábú fiatalok örömére. A bécsi keringő elsajátításában Molnár László volt a segítségünkre, köszönhetően versenytáncos múltjának. Három egymást követő évben szervezték meg szüleink a nyár közepi Anna-bált, azután néhány évre elmaradt.

Időközben felnőttünk, és felnőttek körülöttünk gyerekeink, akiknek szerettük volna megadni ugyanazt az élményt, amiben nekünk fiatalon részünk lehetett. A frissen alakult Rákospalotai Örökségünk Egyesület keretében vállaltuk, hogy továbbadjuk azokat a hagyományokat, amiket szüleinktől, nagyszüleinktől kaptunk. Arató bál helyett idén is Anna-bált szerveztünk, akárcsak 20 évvel ezelőtt. Molnár Laci most sem tagadta meg a segítséget, kölcsönöztünk menyasszonyi ruhákat, frakkot, beszereztünk tiarát, szalagokat, virágokat, de legfőképp zenekart, aki a talpalávalót szolgáltatta nekünk a Csokonai Művelődési Házban.

A rendezvény, mely 2014. július 26-án került megrendezésre, akkora sikert aratott, hogy már megvan a jövő évi Anna-bál időpontja, és természetesen a zenekar is. Tavasszal újra indulhatnak a táncpróbák, és a lányok izgatottan várhatják, hogy melyik fiú kéri fel őket egy táncra, ki lesz a kísérőjük a 2015-ös Anna-bálban, Rákospalotán.

Artnerné Dudás Zsuzsanna

II. Palotás Téri Levendulaünnep

A Palotás tér a XV. Kerületi Önkormányzat anyagi támogatásával 2012-ben példátlan lakossági összefogással alakult újjá. Az elmúlt évtizedekben több értelmetlen átalakítást elszenvedő, ám bármiféle érdemi felújítást mindvégig nélkülöző közterület épülése és szépülése nem csupán egy látványában felfrissült, funkciójában újraértelmezett közösségi teret adott az itt élőknek, hanem a tér megújításában tevékenyen részt vevő lakókból igazi lakóközösséget is formált. Utóbbira talán büszkébbek is vagyunk, mint magára a megújult közterületre, ahol ma már az általunk megálmodott és saját kezeinkkel lerakott térburkolaton sétálhatunk a hajdani gaztengerben taposott poros csapások helyett; ahol a tér fókuszpontjában a korábban ott éktelenkedő – homokozónak szánt, de valójában macskavécéként funkcionáló – betonkeret helyett ma egy Budapesten eleddig egyedülálló játszóelem áll; és ahol a gyomok helyén ma már több száz virágzó cserje és levendula virít.

A korábban egymás mellett csendben éldegélő szomszédok pedig egyszer csak azon kapták magukat, hogy már nem csak a tér ügyes-bajos dolgai miatt keresik egymás társaságát. A 2013 nyarán első alkalommal megrendezett Palotás Téri Levendulaünnepünk elsődleges célja az volt, hogy ezeket a kialakulófélben lévő közösségi kapcsolatokat elmélyítsük, illetve próbára tegyük, de ugyanúgy motivációt jelentett az igény, hogy tágabb lakókörnyezetünknek is bemutatkozhassunk, miközben tartalmas programmal kedveskedünk a hozzánk ellátogatóknak. Bár hatalmas ambíciókkal vágtunk neki a szervezésnek és vittük véghez a megvalósítást, a rendezvény sikere felülmúlta legszerénytelenebb elképzeléseinket is. Az I. Palotás Téri Levendulaünnepre több százan látogattak el, az egyes programpontok külön-külön is telitalálatnak bizonyultak, összességében pedig remekül egészítették ki egymást és formálták kerek egésszé a rendezvényt. Kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptunk, és nem mellesleg a vissza-visszatérő kérdést, hogy ugye lesz jövőre is?

Miközben a teret továbbra is ugyanolyan figyelemmel és szeretettel gondozzuk, figyeljük fejlődését és sietünk segítségére rosszabb napjain, mint ahogy tettük azt a kezdetekben, a 2014-es év további ambíciókkal gyarapította a tér közösségét. Idén nyáron egy koncepciójában hasonló, de kivitelezésében mindenképp érettebb programmal igyekeztünk felülmúlni a tavalyi rendezvény sikerét.

A II. Palotás Téri Levendulaünnep, mely 2014. június 22-én került megrendezésre, kulturális programjának fő attrakciója annak az óriásfestménynek a kiállítása volt, amelyet a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai készítettek a kerületünk arculatát múltban és jelenben meghatározó épületekről. A 16 négyzetméternyi vászon – amely a tér egyik frontján került kifeszítésre – a rajta megörökített színes épület-kavalkáddal méltó hátteret adott a rendezvénynek. Az óriásfestmény értelmezését fotókiállítás segítette, amely az ikonikus épületek elhelyezkedéséről és rövid történetéről is információval szolgált. Az elmúlt év sikerén felbuzdulva idén is szving stílusban szólt az élő zene, miközben házi süteményeket és levendula szörpöt lehetett kóstolni, illetve körülnézni a kézműves portékák tájékán. A gyerekprogramokat igyekeztünk úgy szervezni, hogy minden korosztály számára legyen értékes elfoglaltság: kézműves sátor a kicsiknek, sorverseny, akadálypálya és sportprogramok a nagyoknak. Nem mellesleg a gyermekeknek szánt programok láthatóan a felnőttek fantáziáját is megmozgatták: igen sok lelkes anyuka kezében készült levendula buzogány, és még több apuka igyekezett az óriásbuborék-fújás nagymesterévé válni.

A programokat ezúttal is a Csokonai Művelődési Központ támogatta, de természetbeni segítséget kaptunk több helyi vállalkozótól (IceCube, Malaky) is. Szervezőként úgy véljük, hogy az arányokat sikerült jól eltalálnunk: a rendezvény csak annyira volt nagyszabású, amekkorával még éppen elbírtunk, bár egyezményesen arra jutottunk, hogy tovább növekedni nem szeretnénk. Az ünnepet hasonló konstrukcióban hasonló költségvetéssel jövőre is szívesen megszerveznénk. Már gyűlnek az ötletek, körvonalazódik a fő csapásirány, miközben újabb önkéntesek jelezték tevékeny részvételi szándékukat. Mi készen állunk.

Dr. Szijártó Nóra, szervező