Nyírpalota Közösségi Kert

Nyílt napok a Nyírpalota Közösségi Kertben

Másodjára tárta szélesre a kapuit a Nyírpalota Kert, hogy különféle programokkal várja az újpalotai érdeklődőket. Sokan és sokat készültünk a szeptember 27-i kertünnepre. Tetszetősre növesztett óriás sütőtök, kigyomlált, rendezett kis parcellák, levágott fű, összegereblyézett avar, megrakott komposztsilók látványa fogadta az érdeklődőket. Ezen a viszonylag nagy területen ez komoly egyeztetést és összedolgozást igénylő feladat, hiszen valamennyi belső munka a kerttagjaink feladata. Programlehetőségként kézműves foglalkozással, magkép készítéssel, cukorbetegségről szóló dietetikai tanácsadással, nyuszi simogatással, közös jógázással készültünk a látogatók számára. A „próba” kertészkedőknek állványos kézmosót készített kertésztársunk, és finom limonádékkal, süteményekkel megrakott asztalról kóstolhattak a betérő vendégek.

Másodjára további közösségi kertészeket is meghívtuk arra a napra, amely főként a szakmai tájékozódást szolgálta.

A Haladó biokertész kör tagjai is eljöttek első terepnapjukként a közösségi kertbe október 4-én. Az esős idő ellenére szép számmal összejöttünk. A kerttagokon és a kertészkör résztvevőin kívül a most létesült további három közösségi kertből is jöttek érdeklődők ötletet meríteni.

Cseperkálóné Mirek Barbara ökológiai szemléletű kertészmérnök és növényorvos járta körbe a parcelláinkat és osztotta meg velünk a felfedezett kártevők felismerésének gyakorlatát. Örömét fejezte ki a szaporodó számú közösségi kertek iránt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az önkormányzattal való folyamatos kapcsolattartásra, segítségkérésre.

Kertünk történetéről Wenszky Réka kertvezető mesélt.

Ezután körbesétálva a parcellák között, Barbara megmutatta a jellemző kór- és kárképeket. Dicsérte a talajtakarást, ami főként ezeknél az emelt ágyásoknál fontos, mert gyorsan kiszáradnak. A talajtakarás továbbá búvóhely a hasznos élőlényeknek, és lazítja a talajt. Kiemelte, hogy a túlzott öntözés káros lehet, mert cserepessé teszi a talajt, és kiszorítja a levegőt. Helyette inkább kapáljunk és takarjuk a felszínt.

A vegyszerek helyett a természetes biológiai védekezést javasolja. Itt fontos, hogy együttesen lépjünk fel ellenük, pl. a vándorpoloskát begyűjtsük, a fertőzött leveleket pedig eltávolítsuk.

Ezután a magfogási technikákra tért át. A helyi termésekből elsőként a padlizsánból szedett ki magot. Az érett barna magokat otthon a fűtőtesten lehet szárítani, aztán száraz, hűvös helyen tárolni papírban vetésig. A paradicsom érett magjait szitán át kell mosnunk, hogy a kocsonyás anyag lejöjjön, ami penészesedést okozhat. Ezután szárítható.

A gyógynövényeink magját akkor érdemes szedni, mikor a virágzat csaknem teljesen elszáradt. Ezután csak ki kell morzsolnunk a magokat.

A biokertész kör tagjai otthonról is hoztak terméseket. Az édeskömény magja már vetésre alkalmas volt.

A gyakorlat végén kérdéseket tehettek fel a résztvevők. Lényeges kérdés volt, hogy nem káros-e biokertet városi főút mellé építeni. De a szakkörvezető megnyugtatott minket, hogy mivel már ólommentes a benzin, legfeljebb a szálló por lehet egészségre káros, de az vízzel lemosható.

Többen a talajtakarás módjáról érdeklődtek, és az is felmerült, hogy a kerttagok közösen rendelnek erre a célra szalmát.

Végül Hubán Beáta mentás limonádéjával üdülhettek fel a résztvevők.

 

Nagy Ágnes Ildikó