civil szervezet

Palotai Polgárőrség

Egyesületünk 1990. decemberében alakult 10 fővel és Palotai Polgárőrség néven vált ismertté a lakosság körében. A szervezetnek jelenleg a Hartyán köz 3. szám alatti Zöld Klub ad otthont, ahol csütörtökönként az esti órákban összejöveteleinket tartjuk.
Céljaink között első helyen áll: a közösségi és személyi tulajdon fokozott védelme, az ezeket károsító jogsértések megelőzése, a bűnalkalmak csökkentése és ennek révén a lakosság biztonságérzetének növelése, nyugalmának biztosítása és a közösségi kapcsolatok szélesítése, melyek most is kiemelt feladataink közé tartoznak. Mindezek mellett szívesen részt vállalunk minden, a lakosság érdekét szolgáló kezdeményezésben. Erre talán legjobb példa az a számos környezetvédelmi akció, melynek résztvevői, vagy éppen szerzői is voltunk (leszünk).

A Palotai Polgárőrségre vonatkozó legfontosabb adatok:


Szervezetünk neve:
Palotai Polgárőrség Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Rövid nevünk:
Palotai Polgárőrség

Székhelye:
1157 Budapest, Hartyán köz 3.

Levelezési cím:
1605 Budapest, Pf. 256/1

Telefon/fax: +36 (1) 707-8979
Mobil: +36 (30) 621-0160

Működési terület:
Budapest, XV. kerület, Budapest és az Agglomeráció, valamint Magyarország közigazgatási területe

Bírósági cégbejegyzés:
a Fővárosi Bíróság egyesületünket 1990. december 18-án a 6. Pk. 64595/1. számú végzéssel, 3167. sorszám alatt a társadalmi társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.

Közhasznúsági besorolás:

Közhasznú
SZJA 1 %-ot fogad szervezetünk

Adószámunk:
19651910-1-42
Bankszámlaszámunk:
17000019-11589763 (AXA Bank)

Várjuk az Önkénteseket és a Közösségi Szolgálatra jelentkezőket.
Önkéntes nyilvántartási szám: 6415

Civil Portál indító

Szeretettel várjuk a XV. kerületi egyesületek, alapítványok képviselőit, hogy bemutassuk Önöknek azt az internetes felületet, melyet a kerületünkben található civil nyilvánosság egyik műhelyének szánunk.

A Dokumentumtár és Információs Központ munkatársai elkészítettek egy olyan portált, amely többféle lehetőséget kínál az egyesületek, alapítványok, sőt azon szociális és kulturális intézmények számára is, akik iskolai közösségi szolgálatosokat fogadnak. Szeretnénk, ha ez a felület olyan rangos megjelenési lehetőséggé fejlődne, melyen keresztül a helyi civil szféra – egymást ösztönözve – adhatna hírt saját programjairól, akcióiról, aktivitásairól.

Hiszünk abban, hogy az a sokszínű szempontrendszer, amit a XV. kerültben működő egyesületek és alapítványok képviselnek hosszú távon a helyi közgondolkodást inspirálja. Úgy gondoljuk, hogy a civil szféra a sokféleségéből adódóan olyan összetett gondolkodásmóddal közelítheti meg a kerület igényeit és lehetőségeit, ami mindannyiunk javára válhat. Bízunk abban, hogy a már eddig is működő civil szervezetek lenyomataként működhet majd ez az oldal.

A találkozón a Civil Portált mutatjuk be, milyen információkat, hogyan oszthatunk meg az oldalon, de nemcsak elméleti előadást hallhatnak, hanem a blog használatát, lehetőségeit, gyakorlati tudnivalóit is megismerhetik.

  • a megvalósításra váró és a megvalósult kerületi civil programok
  • egyesületi, alapítványi bemutatkozások
  • internetes kereső felület, ahol a helyi önkéntes, IKSZ kereslet és kínálat összetalálkozhat
  • egyesületek közötti aktív kapcsolattartás, tapasztalatcsere, programok megbeszélése
  • pályázatok
  • közhasznú információk
  • 1% kampányok

Helyszín: Dokumentumtár és Információs Központ, 1153 Budapest, Bocskai u. 74-78. fsz. 6 ajtó. (A Hubay Jenő Zeneiskola épületében)

Időpont: 2014. november 10. hétfő 18 óra

Kulturális Örökség Napok a XV. kerületben – séta a MÁV telepen

2014. szeptember 20-21-én lehetőségünk volt vezetett túrán részt venni, mely a kerület sajátos, jellegzetes hangulatú városrészének építészetébe avatott be minket, résztvevőket. A MÁV telepen jártunk Arlett Annamária, A MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület vezetőjének kalauzolásával. Az Egyesület a Kulturális Örökség Napok sorozatába bekapcsolódva osztott meg velünk érdekességeket a telep történetéről. Közel ötven jelenlévő volt kíváncsi erre az ékszerdobozszerű, koncepciójában, tervezési elveiben lenyűgöző városrészre. Egy kis ízelítő a telep történetéből:

A MÁV Igazgatósága az első vasútvonal mentén megvásárolt egy 65 hektáros területet, ahol megépítette a Pesti (Istvántelki) Főműhelyt. A vasútnál dolgozók részére lakótelep építését 1906 körül határozták el, így vásároltak egy 35 hektáros területet gróf Károlyi Istvántól.

A terveket egységes stílusban fogalmazták meg, hiszen a „Budapesti pályaudvarok építő felügyelőségének” irodája tervezte a MÁV valamennyi épületét az ország egész területén. A MÁV telepen típustervek alapján épültek házak, volt köztük földszintes ház, alacsonyabb komfortfokozattal és épültek másfél emeletesek. A telep központjában áll az ún. tisztviselőház, ahol a magasabb beosztásban dolgozó MÁV alkalmazottak kaptak lakást.

A MÁV telep egységét az M3 autópálya 1970 –es években történt építése nagyban megbontotta.   A Rákos út mentén a földszintes épületeket is lebontották, helyette épültek a tizenegy emeletes panelházak. Három 12 lakásos emeletes ház a Wesselényi piac két oldalán megmaradhatott, de elválasztva árválkodik az M3-as autópálya bekötő szakasza miatt. A valamikori MÁV telepnek ezen az oldalán rekedt a MÁV telepi Jézus Szíve templom, és a mai nevén Szent Korona Általános Iskola is, mely a kerület első állami és közművesített iskolája volt.

A MÁV szociális gondoskodására jellemző volt, hogy a vidéki körülmények közül érkező dolgozóik részére olyan körülményeket kívántak teremteni, amelyben a munkavégzés után kertészkedhettek, állatot is tarthattak. Az épületeket kertes rész veszi körül, minden lakó a saját kertrészletére láthat rá. A házhoz épült még tyúkól és disznóól is. A telep építési helyszín magasságainak meghatározásakor szisztematikusan gondoskodtak arról, hogy az esővíz a területen a kertekben maradhasson és még az utcahálózatról is a kertekbe vezetődjék el – biztosítva a kertészkedéshez szükséges csapadékmennyiség helyben tartását. Az útburkolat domború elemei nem teljesen egymás mellé voltak elhelyezve, így a csapadék a földbe is tudott szivárogni, míg az út szélén fennmaradó vizet a növényzet azonnal hasznosíthatta. Ezt a tervezési gyakorlatot kezdik lassan a környezetvédelem jegyében újragondolni a nagyvárosokban is. A lakásokban a konyhában volt csap, angol wc, saját gravitációs rendszerű csatornahálózattal. Az egész telep ellátására saját orvost, fogorvost, rendőrt, kertészt biztosítottak. Az építészeti stílust a szecesszió magyaros irányzata jellemezte. Egyszerű, de mégis játékos, változatos formák teszik nagyon szerethetővé ezeket az épületeket. Rafináltan elhelyezett nyílászárók megannyi variációját találjuk a tetőtéri homlokzaton és magán a tetőn is. A praktikus elemek egyben az épület díszeiként szolgálnak. Az ablakok osztottak, zsalugáteresek.

A MÁV Telep 1994. II.1-től Fővárosi Közgyűlési határozattal védett épületegyüttes.

Arlett Annamária dokumentumok alapján összeállított jegyzete alapján lejegyezte: Barta Ildikó

A jó Szüreti receptje

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a minden évben megrendezésre kerülő Szüreti Mulatság szervezése egyszerű dolog, akkor figyeljen, elmondom a receptet!

A szüreti időpontja minden évben szeptember vége, október eleje. A jó időjárás alap követelmény a rendezvény szabadtéri jellege miatt, így szerencsésebb korábbi időpontot választani. Idén szeptember 20. Az időpontot tudni kell legalább egy évre előre. A zenekar ugyanis, amiből manapság kevés felel meg a követelményeknek, ősszel, a szüretik idején eléggé elfoglalt, így nem árt, ha minden más elfoglaltságukat a mi időpontunkhoz igazítanak. Mogyoródi Hangya Banda ezt nagyon jól tudja, és mindig velünk egyezteti először az őszi menetrendjét.

A főszervező feladatokat egy házasság előtt álló fiatal pár vállalja, ők lesznek a Főcsikósok. Idén, immáron harmadszor, Varga László és Fehér Szilvia. Nyár közepén mozgósítják a fiúkat, akik a szervezésben a segítségükre lesznek, ők lesznek a csikósok, betyárok. A csikósok meghívnak maguknak egy lányt párnak, és elviszik neki a kalapjukat, amit majd a lány dolga lesz feldíszíteni. Ettől kezdve fiús és lányos anyukáknak, nagymamáknak egyformán csak azon jár az agyuk, hogy milyen ruha lesz gyermekükön. Elég rendbe rakni a szekrényben lapuló nemzeti színű szalagokkal és arany sujtásokkal díszített ruhákat, vagy irány a varrónő? A fiúk kezdhetnek lovardába járni, és a rendezvény előtt egy kis rutint szerezni a lovakkal. A lányok otthon kezdhetik készíteni a kalapdíszt és a lovas kocsik dekorációját. A férfiak pedig kezdhetik szervezni a lovas kocsikat, fiákereket, melyek főszerephez jutnak a felvonuláskor.

Van azonban a rendezvény szervezésének egy nagyon komoly, hivatalos engedélyezési procedúrája is. 2013-ban ezért is hoztuk létre a Rákospalotai Örökségünk Egyesületet, hogy az ilyen és ehhez hasonló feladatokat levegyük a szervező fiatalok válláról. Engedélyt kell szerezni a kerülettől, hogy gyülekező helynek használhassuk a Karácsony Benő parkot. Engedélyt kell szerezni a Budapesti Közlekedési Központtól, hogy a felvonulással kissé lassíthassuk a tömegközlekedés forgalmát. Engedély kell a kerületi és a fővárosi rendőrségtől, hogy biztosítsák számunkra a zavartalan felvonulást.

Ha minden hivatalos engedély megvan, akkor lehet készíteni a plakátokat, és hirdetni a rendezvényt. A plakátra mindig kerül két csoportkép. Az egyik egy „újkori”, 1989. után szervezett szüreti mulatságról, egy másik pedig szüleink, nagyszüleink idejéből. Ezek a képek jó alkalmat adnak arra, hogy megállapítsuk, már nem csak őseink felett, hanem felettünk is eljárt az idő.

Az „újkori” szüretik alkalmával a táncos lábú fiatalság mindig készül egy kis bemutatóval, a szüretisek táncával. Komoly átfedés van a Szilas Néptáncegyüttes alapítói és a Rákospalotai Örökségünk Egyesület alapítói között, így a két szervezet szorosan tud együttműködni a különböző rendezvények alkalmával. A Szilas tanárai betanítanak egy palóc táncot a csikósoknak, amit a gyülekező zárásaként mutatnak be a színpadon az érdeklődőknek.

De ne szaladjunk előre. A szüreti napján mindenhol nagy a sürgés-forgás. A fiúk délelőtt megpucolják a lovakat, felveszik a csizmanadrágot vagy bő gatyát, a bő ujjú inget, és a kalapot, amit az a kalapszalag díszít, amit a lány készített párjának. Közös találkozó után együtt indulnak lóháton egy fiákerrel, és manapság egy lovas kocsival, hogy összeszedjék a lányokat, és elvigyék őket a felvonulás induló helyére. Mire a lányos házhoz érnek, a lányok felöltözve, szépen befont hajjal, pártban és egy kis süteménnyel, innivalóval várják őket. A főcsikós annak rendje és módja szerint kikéri a csikóslányt, engedjék el vele, hogy elkísérhesse őt párjához. Elengedik 😉

A gyülekező helyen már ott a zenekar, a legények, leányok, palotai népviseletbe öltözött menyecskék, és minden díszbe öltöztetett apróság, aki csak szeretne részese lenni a felvonulásnak. Az utolsó, akit a gyülekező helyre hoznak a fiákerek a főcsikós pár, és a bíró, bíróné, akik fiatal házasok, valamelyik korábbi év egykori főcsikósai, akik most tiszteletbeli főszervezőként vonulhatnak együtt a menettel. Idén Domokos Andrea és Tóth Sándor. A közös tánc után a díszes társaság kész az indulásra. Elöl a lovasok, egyikük a zászlótartó, csikósok, betyárok, vendégül érkeznek sokan Mogyoródról, hogy együtt vonuljanak velünk Palota utcáin. Őket követi a két fiáker a főcsikós párral és a bíróval, bírónéval, velük egy kiscsikós, idén saját pici lányuk. Utánuk a lányos kocsi, a zenekar és a menyecskék követik egymást, hogy egész úton jó hangulatban, nótaszóval köszöntsék a szüretet, és a nézelődőket. Az utóbbi években már két póni fogat viszi az apró gyerekeket, akik reméljük pár év múlva már annyira magukénak érzik majd ezt a hagyományt, hogy közülük kerülnek ki a csikósok, csikóslányok, főcsikósok és a bíró.

Artnerné Dudás Zsuzsanna

Tarpai-Tér-Kép-Ünnep

2014. szeptember 7-én vasárnap egy olyan programra hívtuk a Kertvárosban élőket a Tegyünk Együtt Rákospalota-Kertvárosért Közhasznú Egyesület szervezésében, amelynek idén a fő témái a képek, fotók, rajzok voltak. Elsősorban azok, melyek a Kertváros és Rákospalota múltját idézik fel, vagy éppen jelen pillanatait örökítették meg.

A képek között nagy sikerrel szerepeltek Varga Ferenc ceruzarajzai, melyeket régi városkép fotók alapján készített hihetetlen aprólékossággal.

A lerajzolt épületeken leginkább az a finom igényesség fog meg, mellyel ezeket a házakat valaha megépítették. Sír a szívünk, amikor látjuk ezeket a vakolatdíszeket romló állagukban, melyek egyedivé, és mívessé tették a házakat. Egy letűnt, vissza nem hozható időszak relikviái ezek, vagy felismerjük ennek értékes, egyedi voltát, megőrzésre érdemességét?

A TÉR-KÉP-ÜNNEP további kiállított tárgyai leginkább archív fotók voltak, vagy éppen azok a ma fényképezett régi házak, amelyeken még fellelhetők ennek a polgári stílusnak a nyomai.

Fotográfus vendégünk volt Mészáros József, aki valaha kertvárosi lakosként élt itt, és a mai hangulatokat fényképezte le a környéken. Ragyogó színei egy szerethető település apró csodáit, csak a figyelmes szem előtt kirajzolódó pillanatképeit mutatták be.

Azt hiszem ezek a képek minden látogatónkat nosztalgiával töltötték el, és a múlt, a helyi történelem egy kis darabkája újra megelevenedett, felidéződött, történetek kerültek újra napvilágra.

Szinte minden foglalkozás, amelyben helyi önkéntesek és diáksegítők vettek részt a kép, képkeret tematika köré volt szervezve, többféle technikával készítettek kereteket, melyekbe régi archív képek apró fénymásolatait ragasztották be.

A gyerekek ugrálóvárnak, bábelőadásnak és Szilágyi László fizikai kísérleteinek örülhettek. Hogy a biciklihasználatra bátorítsuk a környéken élőket, készültek fotók „Én és a biciklim” témában. Fellépett a Pesti csángók Baráti Társaság, akik a vacsora mellé húzták a felcsíki népzenét, és akik még „színpadra” lépésük előtt a tér túloldalán spontán táncházat tartottak.

Összeszámoltam az önkéntes segítőket és Iskolai Közösségi Szolgálatot teljesítő diákokat, 40 ember dolgozott ezért a rendezvényért, minden ellenszolgáltatás nélkül, fontos, nem elhanyagolható részfeladatokat végezve. Közel 250 fő volt kíváncsi erre a helyi programra. Köszönjük Kertváros!

Köszönjük a Csokonai Művelődési Központ rendezvényhez nyújtott anyagi támogatását!

Alkotótáborok Rákospalota-Kertvárosban

2014. július-augusztus

A Tegyünk Együtt Rákospalota-Kertvárosért Közhasznú Egyesület háromféle művészeti alkotó tábort szervezett 2014 nyarán. Célunk az volt, hogy a környék családjait összeismertessük egymással, a környéken lakó gyerekeknek pedig a kreatív alkotómunka lehetőségét teremtsük meg. Az alkotások tetszetősek lettek, a gyerekek összebarátkoztak és bensőségesebb érzés lesz ezentúl bármilyen helyi rendezvényen találkozniuk, hiszen egy kicsit már ismerik egymást.

Helyszín a Református Missziói Központ épülete volt, melyet Árvai László igazgató úr bocsájtott a rendelkezésünkre.

 

Bronzkori kerámia tábor (július 28. – augusztus 1.)

A tábor során létező őskori edények másolatait készítettük el, illetve ezek alapján saját tervezésű tárgyakat készítettünk. A kerámiák készítéséhez a ma beszerezhető agyagot magunk alakítottuk át, hogy az őskori edényekhez megfelelő legyen. Raktunk bele sokféle adalékanyagot, hogy porózusabb, strukturáltabb felületeket kapjunk. Nem a ma ismert módszerekkel dolgoztunk, hanem a valódi őskori edényeken megfigyelt technikákkal, a műtárgymásolatok készítése során használt módszerekkel. A tábor során a figyelem, a kitartás, a pontosság és aprólékosság követelmény volt, hogy a tárgyak sikerüljenek. Az elkészített edényeket a tábor után fatüzelésű kemencében égettük ki. Szakmai vezető: Véninger Péter keramikus, restaurátor.

 

Játékkészítő tábor (július 28. – augusztus 1.)

Papírsárkányt, kaleidoszkópot, társasjátékot, kerámia alkotóelemből készült bábot, játék süteményeket, memóriakártyát készítettünk. A feladatok kitalálásáról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, a rendkívül bonyolult tárgyakat, melyek sok fázis után álltak össze, a szakmai vezető lépésről-lépésre kidolgozta, és így valamennyi gyerek meg is valósította. Szerencsére négy iskolai közösségi szolgálatot teljesítő diákunk is volt és ha kellett ők is odaültek a gyerekek mellé segíteni a kivitelezésben. A tábor másik fő „profilja” a sok fiú résztvevő számára a folyamatos foci volt, amiben hálásak vagyunk két diák segítőnknek, akik fáradhatatlanul rúgták a bőrt a kisiskolás partnereikkel. Szakmai vezető: Lengyel Boglárka, rajz-vizuális kommunikáció szakos tanár, ötvös restaurátor.

 

Kerámia tábor (augusztus 4. – augusztus 8.)

Mesékkel, könyvekkel, sétákkal, megfigyelésekkel megalapozott rajz és alkotó tábor volt ez kisebb gyerekek részére. Megfigyeltük a környezetünk növény és állatvilágát, felidéztük kedves mesefiguráinkat és mindezeket tárgyakba formáztuk. Lett belőlük dombormű, persely, agyagnyomat, szobrocska. Véninger Margit keramikus szakmai vezető kitűnő pedagógiai érzékkel kötötte le a tábor során a gyerekek figyelmét, hol oldottabb alkotási folyamatban, hol nagyon is gyakorlatiasan vezetett, felépített foglalkozásokkal. Pihenésképpen sokat sétáltunk, felfedezve a környék játszótereit.

 

Támogatónk a XV. kerületi Önkormányzat és a Református Missziói Központ voltak.

Füredi Anna-bál, Rákospalotán

Minden lány, és lányos anyuka álma, hogy egyszer részesei legyenek a füredi Anna-bálnak. Fehér ruha, szép frizura, smink, fess fiatalember társasága, zene, tánc, kellemes este. Az utóbbi években, évtizedekben a rendezvény szinte elérhetetlen egy egyszerű halandó számára.

A hegy nem megy Mohamedhez… Hát, legyen, akkor szervezzünk mi! – gondolták szüleink, amikor 1989-ben újjá éledt a Gazdakör, és a szervezésében a régi bálok. Először a szüreti bál, aztán farsangkor, szilveszterkor, Katalin-napkor sorra a többi. Nagyszüleink idejében, nyár közepén hagyományosan arató bált szerveztek a legnagyobb nyári munka befejeztével. Az idő múlása, és a mezőgazdaságban átalakulása megkívánták a változást, így 1994-ben, a Gazdakör fiatalsága számára már Anna-bált szerveztek, a táncos lábú fiatalok örömére. A bécsi keringő elsajátításában Molnár László volt a segítségünkre, köszönhetően versenytáncos múltjának. Három egymást követő évben szervezték meg szüleink a nyár közepi Anna-bált, azután néhány évre elmaradt.

Időközben felnőttünk, és felnőttek körülöttünk gyerekeink, akiknek szerettük volna megadni ugyanazt az élményt, amiben nekünk fiatalon részünk lehetett. A frissen alakult Rákospalotai Örökségünk Egyesület keretében vállaltuk, hogy továbbadjuk azokat a hagyományokat, amiket szüleinktől, nagyszüleinktől kaptunk. Arató bál helyett idén is Anna-bált szerveztünk, akárcsak 20 évvel ezelőtt. Molnár Laci most sem tagadta meg a segítséget, kölcsönöztünk menyasszonyi ruhákat, frakkot, beszereztünk tiarát, szalagokat, virágokat, de legfőképp zenekart, aki a talpalávalót szolgáltatta nekünk a Csokonai Művelődési Házban.

A rendezvény, mely 2014. július 26-án került megrendezésre, akkora sikert aratott, hogy már megvan a jövő évi Anna-bál időpontja, és természetesen a zenekar is. Tavasszal újra indulhatnak a táncpróbák, és a lányok izgatottan várhatják, hogy melyik fiú kéri fel őket egy táncra, ki lesz a kísérőjük a 2015-ös Anna-bálban, Rákospalotán.

Artnerné Dudás Zsuzsanna

II. Palotás Téri Levendulaünnep

A Palotás tér a XV. Kerületi Önkormányzat anyagi támogatásával 2012-ben példátlan lakossági összefogással alakult újjá. Az elmúlt évtizedekben több értelmetlen átalakítást elszenvedő, ám bármiféle érdemi felújítást mindvégig nélkülöző közterület épülése és szépülése nem csupán egy látványában felfrissült, funkciójában újraértelmezett közösségi teret adott az itt élőknek, hanem a tér megújításában tevékenyen részt vevő lakókból igazi lakóközösséget is formált. Utóbbira talán büszkébbek is vagyunk, mint magára a megújult közterületre, ahol ma már az általunk megálmodott és saját kezeinkkel lerakott térburkolaton sétálhatunk a hajdani gaztengerben taposott poros csapások helyett; ahol a tér fókuszpontjában a korábban ott éktelenkedő – homokozónak szánt, de valójában macskavécéként funkcionáló – betonkeret helyett ma egy Budapesten eleddig egyedülálló játszóelem áll; és ahol a gyomok helyén ma már több száz virágzó cserje és levendula virít.

A korábban egymás mellett csendben éldegélő szomszédok pedig egyszer csak azon kapták magukat, hogy már nem csak a tér ügyes-bajos dolgai miatt keresik egymás társaságát. A 2013 nyarán első alkalommal megrendezett Palotás Téri Levendulaünnepünk elsődleges célja az volt, hogy ezeket a kialakulófélben lévő közösségi kapcsolatokat elmélyítsük, illetve próbára tegyük, de ugyanúgy motivációt jelentett az igény, hogy tágabb lakókörnyezetünknek is bemutatkozhassunk, miközben tartalmas programmal kedveskedünk a hozzánk ellátogatóknak. Bár hatalmas ambíciókkal vágtunk neki a szervezésnek és vittük véghez a megvalósítást, a rendezvény sikere felülmúlta legszerénytelenebb elképzeléseinket is. Az I. Palotás Téri Levendulaünnepre több százan látogattak el, az egyes programpontok külön-külön is telitalálatnak bizonyultak, összességében pedig remekül egészítették ki egymást és formálták kerek egésszé a rendezvényt. Kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptunk, és nem mellesleg a vissza-visszatérő kérdést, hogy ugye lesz jövőre is?

Miközben a teret továbbra is ugyanolyan figyelemmel és szeretettel gondozzuk, figyeljük fejlődését és sietünk segítségére rosszabb napjain, mint ahogy tettük azt a kezdetekben, a 2014-es év további ambíciókkal gyarapította a tér közösségét. Idén nyáron egy koncepciójában hasonló, de kivitelezésében mindenképp érettebb programmal igyekeztünk felülmúlni a tavalyi rendezvény sikerét.

A II. Palotás Téri Levendulaünnep, mely 2014. június 22-én került megrendezésre, kulturális programjának fő attrakciója annak az óriásfestménynek a kiállítása volt, amelyet a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai készítettek a kerületünk arculatát múltban és jelenben meghatározó épületekről. A 16 négyzetméternyi vászon – amely a tér egyik frontján került kifeszítésre – a rajta megörökített színes épület-kavalkáddal méltó hátteret adott a rendezvénynek. Az óriásfestmény értelmezését fotókiállítás segítette, amely az ikonikus épületek elhelyezkedéséről és rövid történetéről is információval szolgált. Az elmúlt év sikerén felbuzdulva idén is szving stílusban szólt az élő zene, miközben házi süteményeket és levendula szörpöt lehetett kóstolni, illetve körülnézni a kézműves portékák tájékán. A gyerekprogramokat igyekeztünk úgy szervezni, hogy minden korosztály számára legyen értékes elfoglaltság: kézműves sátor a kicsiknek, sorverseny, akadálypálya és sportprogramok a nagyoknak. Nem mellesleg a gyermekeknek szánt programok láthatóan a felnőttek fantáziáját is megmozgatták: igen sok lelkes anyuka kezében készült levendula buzogány, és még több apuka igyekezett az óriásbuborék-fújás nagymesterévé válni.

A programokat ezúttal is a Csokonai Művelődési Központ támogatta, de természetbeni segítséget kaptunk több helyi vállalkozótól (IceCube, Malaky) is. Szervezőként úgy véljük, hogy az arányokat sikerült jól eltalálnunk: a rendezvény csak annyira volt nagyszabású, amekkorával még éppen elbírtunk, bár egyezményesen arra jutottunk, hogy tovább növekedni nem szeretnénk. Az ünnepet hasonló konstrukcióban hasonló költségvetéssel jövőre is szívesen megszerveznénk. Már gyűlnek az ötletek, körvonalazódik a fő csapásirány, miközben újabb önkéntesek jelezték tevékeny részvételi szándékukat. Mi készen állunk.

Dr. Szijártó Nóra, szervező

 

A “Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület” bemutatkozása

Csoportunkat 1955-ben alapította Szilvássy Gyula és Szilvássy Andor Legfőbb Ügyészség Barlangkutató Csoport néven. Szakmai rátermettségüket bizonyítja az Esztramosi-hegy belsejében található Rákóczi barlangok első bejárása, azon belül az az Aranykalitka utáni részek felfedezése és a budapesti Ferenc-hegyi barlang új részének felfedezése. Elkészítették a több évtizedig használt térképet a Ferenc-hegyi barlangról. 2000 nyarától a csoport munkáját a Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület néven folytattuk. Kutatási területünk a Déli-Bükk, Répáshuta környéke. Itt jelenleg 4 barlangra van kutatási engedélyünk.

10 éve rendszeresen tartunk gyerekeknek barlangász kötélmászási gyakorlatot is. Ilyenkor ugyanazokat a karabinereket, mászógépeket és beülőt használják, amit a barlangászok is, amikor függőleges aknabarlangból jönnek ki. A barlangtúrák során megismerkednek azokkal a mászástechnikákkal (terpeszmászás, traverzálás, kúszás, oldalazás), amik nélkülözhetetlenek egy barlang bejárásához.

Mivel tudunk az Önök rendelkezésére állni?

  • kötéltechnikai bemutató és a technika kipróbálása
  • rendhagyó földrajzóra a természetről, barlangokról, kőzetekről, kutatásokról, amit érdekes beszélgetéssel és vetített anyaggal teszünk még tartalmasabbá
  • barlangtúrák szervezése budapesti és vidéki barlangokba

 

Egyesületünk elérhetőségei

Cím: 1151 Budapest, Sződliget utca 17.

Telefon: +36 (20) 934-4335

E-mail: rozmarvadasz@gmail.com

Honlap: http://szilvassyandor.fw.hu

Civil találkozó a Dokumentumtárban önkéntesség, iskolai közösségi szolgálat, és civil blog témákban

A 2014. április 10-én megrendezésre került találkozó első részében az önkéntességről és az iskolai közösségi szolgálatokról tartott előadást a Civil Információs Centrum két munkatársa Mráz Horváth Edina és Fáy Ramóna. Az országos szervezet hírlevelére érdemes a helyi egyesületeknek is regisztrálni, hiszen több témában szerveznek ingyenes képzést egyesületek számára. Jog, gazdálkodás, pénzügyi ismeret, reklámstratégiák, erőforrásszerzés – ezek a témák szerepelnek tanácsadó rendezvényeik alkalmával.

Az önkéntesség témaköréhez több civil szervezet képviselője is hozzászólt, akik már tapasztalattal rendelkeznek. Volt szó a foglalkoztatást helyettesítő támogatások igénybevételéhez szükséges 60 órás önkéntes munkáról, amit munkanélkülieknek kell végezniük, hogy ezt a támogatási formát megkaphassák. Ezt a munkát gyakorlatilag egyesületeknél is végezhetnék. Felmerült, hogy a helyi önkormányzatok is adhatnának információt azokról az egyesületekről, ahol ilyen tevékenységet végezhetnek.

Az Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) nem az önkéntesség jogi fogalma alá tartozik, hanem ez a diákok tanulmányaihoz tartozó, azaz az oktatási törvény által szabályozott tevékenység. Nyitott a lehetőség, hogy ezt a segítő tevékenységet helyi egyesületeknél, alapítványoknál, illetve a XV. kerületi szociális szféra intézményrendszerében töltsék el a diákok.

Ehhez a folyamathoz szeretnénk hozzájárulni azzal a honlappal, amit tervezünk. a Dokumentumtár és Információs Központ honlapján. Ez lesz a Civil Portál. Szeretnénk, ha ez a blog egyben a kerületi élet, a helyi aktív civil tevékenység képét rajzolhatná meg, idővel rangja, nimbusza lenne itt megjelenni.

Egyben felajánljuk a Dokumentumtár helyiségeit a kerületi egyesületek és alapítványok számára: üléseiket, találkozóikat, megbeszéléseiket tartsák intézményünkben. Szándékaink szerint katalizátorként működnénk a civil társadalmi életben: havonta összejöveteleket rendezünk, ahol kötetlenül megoszthatják a szervezetek képviselői tapasztalataikat, kérdéseiket. Vállaljuk, hogy közös kérdés, témafelvetés kapcsán előadókat hívunk egy-egy témához.

Barta Ildikó